Láttam egy filmet kábé fél éve, s az volt a címe, mint ami ennek a bejegynek. Tigris a hóban. Roberto Benigni a főszereplő, de asszem ő is rendezte, meg gondolom a forgatókönyvhöz is van köze a csákónak. Az a fickó játszik az embereknek, de úgy, hogy egyben velük is játszik. Ráadásul a törénet sem gagyi, nekem legalábbis nagyon tetszett, sokkal jobban amint az Élet szép, pedig sztemaz is jó.
Az ürgének van egy visszatérő álma a filmben, épp élete nőjét akarja elvenni feleségül, az esküvőn Tom Waits a zongorista, és dúl az idill, de mindig jön egy DE. Aztán még inkább minden össze-vissza bonyolódik, hogy a végén (aki meg akarja nézni a filmet, most hagyja abba az olvasást!) persze totál szimpi módon megoldódjon néhány emberi sors miközben mi sírva nevetve kimegyünk a moziból.
Tök jó lehet egy filmhez zenét komponálni. Gondolom vagy kész dalt választanak, vagy felkérnek valakit hogy írjon valamilyen koncepció mentén. Nyáron kaptunk egy levelet (sok más amatőr zenekarral együtt) egy ifjú rendezőtől, aki az "Egy szörnyű nap" című filmjéhez keresett zenéket. Mi beküldtük az Ennyi a lelkemet, választ sem kaptunk, a filmből nem tudom lett-e valami egyáltalán, de legalábbis megmozgatta a fantáziámat ez az egész.
Biztos rajzfilmekhez is frankó lehet zenét meg zajokat összerakni, gondolom sok röhögéssel jár. Egyszer kipróbálnám!
Egyébként ma próba lészen vologdaügyileg. :-)
Tomi
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.